2013 Nyári anime szezon

Ebben a szezonban se terveztem előre semmit, csak sorba töltögettem le az első részeket amit meg láttam, aztán egy idő után összejött annyi sorozat, hogy már nem volt kedvem több első részbe belekezdeni, és így jött össze a watching listám. Szóval lehet sok must watch dolgot kihagytam, bátran szóljon akárki, aki szintén így érzi.

Danganronpa

Végül a játékba is belekezdtem, sőt be is fejeztem “merciful” logikai nehézségen, de ez nem engedett csak a “good end” felé. Pedig én nem arra akartam menni. :)
Ezután az anime nincs magas prioritáson nálam, akkor már inkább újra játszom nehezebb logikai szinten a játékot.
Mindegy a Danganronpa megérdemel majd egy saját bejegyzést.

Monogatari Series: Second Season

Tetszett, hogy az elején Hanekawa végig járta majdnem a teljes háremet. Szeretem, ha lányok beszélnek egymással, főleg ha nem csak jelentéktelen dolgokról. A konklúziója is tetszett a Hanekawa arcnak. Nem tudom hol hallottam mostanában, hogy nincs unalmasabb a happy enddel végződő szerelmi történeteknél. És akármennyire is rosszindulatú a mondás, és szívesebben lát az ember happy endet, néha tényleg érdekesebb a bad end. (Persze az se mindegy mennyire bad.)És ha a nem a szerelmi történetet, hanem az egész történetet nézük, az hogy Hanekaeának megszakadt a szíve, összességében pozitív vég volt.

Ezek voltak a hypoltabb sorozatok, ezek maradjanak a főoldalon csalogatóként. :D

Uchouten Kazoku

A Tatami Galaxy regény szerzőjének újabb művének adaptációja, Kumeta Kouji karakter dizájnjával, (ez lehet, hogy nem mindenkinél pozitívum. :)). SOL természetfeletti lényekkel, konkrétan tanukikkal és tengukkal. Ez is Kiotóban játszódik, mint a Tatami Galaxy.

Nem feltétlenül a történetével tarol, de az se rossz, és mivel a Tatami Galaxy történet se látszott elsőre, lehet itt is lesz még pár csavar. Itt a hangulat a legmeghatározóbb, azaz vannak bőven időszakok, mikor “nem történik semmi”. :)

Ahogy az ilyenek mindig szoktak, az Uchouten Kazoku is tetszik, de azért még kéne pár emlékezetes dolog, hogy a listámon előkelőbb helyre kerüljön.

Love Lab

Iskolás lányok csinálnak idióta dolgokat no.1.

Viszont a legfőbb céljuk ezzel, hogy fiút szerezzenek maguknak. És fognak is! Az anime kíváncsi vagyok meddig viszi el a dolgot, de manga spoilerek alapján egész komoly kis kapcsolatok lesznek itt. Üdítő a sok a yuri után, vagy még rosszabb nem yuri, de sehova se jutó romantikus szálakkal teli anime után.
Amiatt reménykedem a dologban, mert elvileg a magazinnak amiben a manga fut, pont a családi értékek erősítése célja. Bár amíg addig elérünk van még egy kis idő…

1374837780953

Kitakubu Katsudou Kiroku

Iskolás lányok csinálnak idióta dolgokat no.2.

Ez már autentikusabb a anime típushoz, itt nyoma sincsenek fiuknak. A lányok semmit se csinálnak, de legalább legálisan, ugyanis a “hazamenő klub” tagjait ismerhetjük meg. Nem a legegyszerűbb alakok, ez már abból is látszik, hogy az idejük nagy részét az iskolai klub szobájukba töltik ahelyett, hogy hazamennének. Ez volt az alap poén, amin a klubhoz frissen csatlakozó tsukomi igen csak kiakadt. :D
Annak nem ajánlom, aki nem szereti a 4 falat áttörő metahumort. (Amikor azon poénkodnak, hogy mennyire nem vicces, és mennyire klisés a sorozat.) Én ezt szeretem. És az a tsukomi. Dat vizes ahoge! (A legutóbbi részben épp az volt a téma, hogy ecchire váltanak, mivel tudják magukról, hogy nagyon nem viccesek.) Az ahoge szárazon.

1375384422248

Teekyuu 2

Iskolás lányok csinálnak idióta dolgokat no.3.

Itt egy tenisz klubot követhetünk, akik mindent csinálnak a teniszezést kivéve. Azaz off screen mintha már teniszeztek volna párszor. Az op-je a legjobb, és annak ellenére, hogy minden rész 2 perces műsoridejéből elvesz fél percet, a egyes részek is igen tartalmasak.

Senyuu. 2

Hősök és démonok csinálnak idióta dolgokat.

Itt az OP a 6 percből vesz el másfél percet. :D

Kegyetlen mind az op, és mind az egyes részek, egy másodpercre se veszi komolyan magát, és mégis annyira jó sztori kerekedet, hogy legutóbb tényleg komolyan kellett vennie magát, de hogy ne legyen paradox, a narrátor meg is jegyezte, hogy hol maradtak a poénok, ezzel megnyugtatva mindenkit. XD

Genei wo Kakeru Taiyou

Véresen komoly és dark mahou shojou anime. Micsoda korszakos újítás!.. Vagy mintha már lett volna ilyen? A loli dizájn kicsit nehezíti a komolyan vehetőséget, de azon túl is van pár az emészthetőséget nehezítő apróság. Ezért is vagyok pár résszel lemaradva. Viszont az elmegy kategóriában elmegy.
És a látvány nem annyira rossz.

1374554733267 1374585560482

Gatchaman Crowds

A főhős nő a tipikus hiperaktív mindenki agyára menő moralista. Imádom!
Viszont nagyon nem tudon hova tenni a sorozatot. A Gatchamanról nem tudok semmit, lehet jobb is, és a motivációk a történtek mögött akkorra bull shitnek néznek ki már most, hogy nem is akarom tudni. És nem szeretem a társadalom mennyire naiv és befolyásolható, képmutató csürhe témákat, még ha így is van.

Na ezek voltak a sorozatok, amiknek belenéztem az első részeibe és nem tettem félre őket. (Igazából olyan nem volt, amit félre tettem, csak olyan volt, aminek nem jutottam túl az első pár másodpercén.)

Ami még marad korábbi szezonokból:

Uchuu Kyoudai

Azt hiszem, ez és előző szezon volt a első, ahol sikerült végül napra kész maradnom. És habár mostanában igencsak nem akar haladni előre, még mindig nagyon jó a hangulata, és bőven vannak érzelmes részek benne, akkor is ha egyhelyben áll a történet.

Mushibugyou

Semmit nem kopott a kezdetek óta. :D

1374492458886 1375704598239

Toaru Kagaku no Railgun S

Vége a Sisters arcnak. És most kezdődik valami filler, ami nem a regény adaptációja. Hát meg látjuk mi lesz. Csak ne legyen iskolás lányok csinálnak idióta dolgokat no.4.

Kíváncsi vagyok Muginoék kapnak-e szerepet a meg animált extra 4komán túl is.

Railgun_extra_fre_nda

Reklámok
Kategória: Anime
Címke: , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

7 hozzászólás a(z) 2013 Nyári anime szezon bejegyzéshez

  1. kdanni szerint:

    Kihagytam valamit!

    Inu to Hasami wa Tsukaiyou

    Itt az OP ez mindent elmond. -_-°

    • kdanni szerint:

      Sőt még többet is elmond mint gondoltam, mert jól hallani Inoue Marina szadista hangját, és Asumi Kana imouto hangját. :D

  2. Titkos szerint:

    “Nem tudom hol hallottam mostanában, hogy nincs unalmasabb a happy enddel végződő szerelmi történeteknél. És akármennyire is rosszindulatú a mondás, és szívesebben lát az ember happy endet, néha tényleg érdekesebb a bad end. (Persze az se mindegy mennyire bad.)”

    Meg nem csak az, de ebből lehetetlen lett volna úgy happy endet kihozni, hogy ne borítsák fel az egész eddig felépített dolgokat. Érted, most jött volna össze vele Araragi, azután, hogy ő már azelőtt “túltette magát” Hanekawán, hogy egyáltalán Senjout megismerte volna, illetve hogy az utóbbival jelenleg stabil párkapcsolata van? Semmi értelme nem lett volna. Mondom ezt úgy, hogy imádom Hanekawát, macskaként vagy anélkül és kb. az egész stáb elbújhat mögötte (na jó, talán még Kanbaru az, aki fun maradt egészen idáig :D), de akkor is WTF lett volna, ha nem ez a vége. Persze ettől még újfent megállapítottam, hogy rohadtul gyenge, unalmas és sok dologban magyarázatra szoruló ez az anime, pl. csak engem idegesít, hogy Araragi feltűnt a semmiből, láthatóan valami nagy fight után, nála van a “zanpakutója” is, de ezekre semmilyen magyarázatot nem kapunk? Persze ha majd a sorozat második felében kitérnek erre, akkor nem szóltam, de mivel ez az arc lezárult, ezért szerintem ez már így marad. Btw, nem tudom, hány részesre tervezik ezt, de Hanekawa arcja öt részig tartott és elvileg az összes csajnak van új sztorija, szóval akkor ez most 26 lesz, vagy mi? XD

    “És ha a nem a szerelmi történetet, hanem az egész történetet nézük, az hogy Hanekaeának megszakadt a szíve, összességében pozitív vég volt.”

    Igen, meg tényleg jó volt, hogy végre szerelmet tudott vallani, még akkor is, ha így megkésve. Én úgy gondoltam, hogy miután a Bakében látta, hogy Araragi Senjouval van együtt és másodjára is legyőzték Black Hanekawát, túltette magát a dolgon, én elkönyvelte, hogy “veszített”, de valszeg ezt a vallomást még meg akarta ejteni, mielőtt végleg továbblép. (Ugye amikor mondja Araragi, hogy “most mást szeretek”, akkor sírva válaszol, hogy “tudom”, szóval valszeg ő sem gondolta komolyan, hogy van még bármi esélye, de addig nem nyugodott, amíg nem mondhatta el neki az érzéseit.) Amúgy durva belegondolni, hogy többször is egy hajszál választotta el őket attól, hogy tényleg egy pár legyenek, csak valami mindig közbejött, vagy rosszkor mondtak, vagy éppen nem mondtak dolgokat egymásnak. Az egész Monogatari sorozat eléggé epizodikus, de kettőjük kapcsolata kb. az összes szezonon átível és talán a kevés pozitívumok egyike, amit el tudok mondani erről az animéről. (Viszont remélem, hogy a továbbiakban ezt már tényleg nem feszegetik, eléggé körüljárták a témát, ennél jobban már nem kell.)

    A többi sorozathoz sajnos nem tudok semmit hozzáfűzni, lévén a legtöbbnek még a címe sem ismerős. XD

    • kdanni szerint:

      […], hogy ne borítsák fel az egész eddig felépített dolgokat. […] Persze ettől még újfent megállapítottam, hogy rohadtul gyenge, unalmas és sok dologban magyarázatra szoruló ez az anime, pl. csak engem idegesít, hogy Araragi feltűnt a semmiből, láthatóan valami nagy fight után, nála van a “zanpakutója” is, de ezekre semmilyen magyarázatot nem kapunk?

      Miért nézel te még mindig animét? :P Ez csak egy promó az eredeti műnek, amit megpróbálnak minél költséghatékonyabban kihozni. (És kölcség hatékonyság terén nincs jobb a SHAFT-nál. XD)
      Bár ironizálást félre téve, nekem kifejezetten tetszett, hogy Hanekawa szemével láttuk a történetet, és az elején még ki is maradtak fejezeteke, amíg a cica volt tudatánál. A végén is tetszett, hogy nem volt flashback meg szövegelés. Azt láttuk amit, az akinek a szemével látjuk a történetet. Nekem ez hangulat többet ért mint mindent tudni.
      (Amúgy is Araraginak se melle nincs se nem loli, kit érdekel. :D)

      akkor ez most 26 lesz, vagy mi?

      Azt hiszem valahol akörül.

      A többi sorozathoz sajnos nem tudok semmit hozzáfűzni, lévén a legtöbbnek még a címe sem ismerős. XD

      Na ezért nem szeretem, hogy kb. minden szezonra azt mondják az emberek semmit nem érdekes nézni. A jó dolgokról még csak nem is szoktak hallani.
      Nem kell mindig valami EPIC, az anime történelemben nyomot hagyó mesterműre várni, csak pár random baromságot kell össze szedni, ami elszórakoztat, akkor ha nem akarod már az agyad használni aznap.
      Nálam ha már van 3 ilyen az egy jó szezon. Viszont általában túl sok is van ilyenből. Most is 7 olyan sorozat a fentiek közül, amikben objektíven nézve igen minimális az értékes tartalom, mégis ezek azok, amiket bármikor megtudom nézni, mert nem igényelnek semmi agymunkát, megfelelő hangulatot, vagy azt, hogy képben legyél a történet aktuális állásával.
      Az 6-7-ből aminek története is van majdnem minddel el vagyok maradva néhány résszel.
      (Azt meg sem említem, amikkel több szezonos lemaradásban vagyok, a másfél szezonos Shingeki no Kyojin semmi, mintha lenne pár még tavalyról is.)

      • Titkos szerint:

        “Miért nézel te még mindig animét? :P Ez csak egy promó az eredeti műnek, amit megpróbálnak minél költséghatékonyabban kihozni. (És kölcség hatékonyság terén nincs jobb a SHAFT-nál. XD)”

        Az ilyenek miatt, mint a Shingeki. :D Vagy ha agykikapcsolós baromság, nálam az is úgy a Blood Lad-től indul. :D De amúgy igaz, az már a Bakénél is nyilvánvaló volt, hogy a Shaft nem adaptált, hanem kb. csak reklámot csinált a light novelnek, a gond az, hogy most már elértük azokat a szezonokat, ahol nem a Shaft csesz el dolgokat, hanem az eredeti író. Kissé azt érzem itt is, mint a TLR: Darknessnél, csak azért enyhébb mértékben: nem tudod már hová csavarni a sztorit? Nincs elég ötleted? Másztasd rá a főhős srácot a húgára, egy szezonnal később meg a főhős csaját a srác egykori szerelmére! Rögtön nem fog senkit zavarni, hogy sztori szinte nincs. :P

        “Bár ironizálást félre téve, nekem kifejezetten tetszett, hogy Hanekawa szemével láttuk a történetet, és az elején még ki is maradtak fejezeteke, amíg a cica volt tudatánál. A végén is tetszett, hogy nem volt flashback meg szövegelés. Azt láttuk amit, az akinek a szemével látjuk a történetet. Nekem ez hangulat többet ért mint mindent tudni.”

        Az tényleg jó volt, ez engem sem zavart (hogy is zavarna, ha ő a kedvenc karakterem), csak megint az volt, hogy láttunk egy ötepizódos arcot, aminek kb. csak az utolsó két epizódjában lendült előre érdemben a sztori, a korábbi három “felvezető rész”, meg a szokásos semmitmondó pofázás, erőltetett humorizálni próbálás és fanservice volt. Persze mondhatod, hogy az egész Monogatari sorozat ilyen és valóban, csak éppen ami még egy szezonig működött, az 3-4-5 szezonban már nem nagyon fog. Szerintem a Monogatari sorozat tipikus példája a “ne csinálj sorozatgyártást abból, ami láthatóan egy szezon után kifullad”. Nem véletlen, hogy még sok olyan ember is csalódott pl. a Nisében, aki a Bake-éra alatt még habzó szájú fanboya volt a sorozatnak. Az meg a másik, hogy láthatóan nem csak a nézőt, de az írót is terheli ez a sokkötetes történet, egyre inkonzisztensebb a plot és a szereplők, van olyan karakter, aki kb. szezononként máshogy viselkedik, mindenféle különösebb magyarázat nélkül. (Pl. Senjouból mikor lett leszbi/biszex? XD)

        “(Amúgy is Araraginak se melle nincs se nem loli, kit érdekel. :D )”

        Félre ne értsd, túlzottan nekem sem hiányzott, csak szimplán fura volt, hogy feltűnik a legvégén, láthatóan valami nagy harcból jőve és nulla magyarázatot kapunk arra, hogy éppen hol is volt, mit csinált, meg hol bujkált napokig. Ugyanígy fura volt, hogy behozták a Kizuból az egyik vámpírvadászt, meg azt a csajt, akikkel Hanekawa dumált, de az is annyiban maradt és el kellett hinni, hogy ők csak úgy tök random épp egymásba botlottak. Kissé olyan Twilight-feelingem volt ettől, amikor tudod, hogy a háttérben nagy dolgok zajlanak, de neked 2-3 sekélyes karakter lerágott csont problémáit kell hallgatnod. ^^” (Még Hanekawát bírom, de már unalmas, hogy kb. minden arcja ugyanarról szól, Senjou szimplán fura volt ebben a szezonban eddig, Araragi húgai meg az egyik legtokenebb token lolik, akiket animében az utóbbi időben láttam, annyira semmi szerepük, hogy az valami hihetetlen.)

        “Azt hiszem valahol akörül.”

        Na, akkor még talán bele is fér majd normálisan az összes csaj sztorija.

        A “minden szezonra azt mondják az emberek, hogy semmi érdekes nincs” témához: Abban igazad van, hogy nem szép dolog látatlanban lehúzni sorozatokat, meg tényleg van olyan is, hogy egyes címekről nem is hallanak és úgy fikázzák az adott szezont, de az a helyzet, hogy általában 1-1 chartot végignézve tényleg csoda, ha legalább 1-2 érdekfeszítő címet talál az ember. ^^” (És ezeknél sincs borítékolva, hogy nem kúródnak el félúton.) Oké, én most kussolok, mert egész jó évem van, nem is tudom, mikor volt utoljára olyan, hogy 3-4 FUTÓ animét nézek egymással párhuzamosan, de attól még az tény, hogy a Shingeki sajnos a kivétel, nem a szabály, pedig el bírnék viselni minden évben 1-1 ilyesmi sorozatot. (Sőt, szerintem a Shingeki pont olyan, hogy ha mondjuk a 90-es években jött volna ki, akkor max olyan “közepesnél jobb” sorozatként tekintett volna rá mindenki, szóval az, hogy manapság ez már “év animéje”, meg tényleg olyan “nyomot hagyó darab”, az jól példázza, hogy amúgy milyen az átlaganimék színvonala manapság, ha ez már kiemelkedő istencsászár mellettük. Ne értsd félre, imádom, de gondolom érted, mit mondok.)

        A másik meg, hogy oké, legyenek agykikapcsoló animék is, amiket az ember megnéz egy fárasztó nap után és csak röhög rajtuk, mert nem kell fejben tartani, hogy hol tart épp a történet, stb-stb., ezzel is egyetértek és régen is voltak ilyenek, a gond csak az, amit te is mondasz: manapság már túl sok van belőlük. Ez neked jó, ha pont az ilyeneket szereted, mert nem győzöl válogatni a jó cuccok között a bőség zavarában, aki viszont nem bírja azt ilyesmit, vagy nem ilyen töményen, az rácseszett, mert “halászhat a zavarosban” minden szezonban, hogy 1-2 jó cím a “horgára akadjon”. Meg oké, legyen akkor vígjáték, de legalább fantáziával, vagy valami megkapó karakterrel. Pl. a B Gata H Kei rohadtul bejött, vagy most fut ez a “A ti hibátok, hogy nem vagyok népszerű!”, főszerepben azzal a dilis otaku csajjal, ezeknél legalább a főszereplő elviszi a sorozatot, de amikor jön ez a “négy lány teázik, négy lány kosarazik, négy lány tankozik” és hasonló “zseniális” sorozatok, amiket slice of life/vígjáték címen reklámoznak, akkor erős érvágási kényszer lesz rajtam úrrá. :P Szóval azért valami minimális eredetiség még az “agyatlan” cuccokban is legyen már, ezért van az, hogy pl. a Blood Lad majdnem akkora összelopkodott nyúlás, mint a Naruto, csak ott valahogy jól csinálta a mangaka, meg eddig túlzottan nem is vette magát komolyan, így ez már elegendő volt ahhoz, hogy legalább szórakoztasson, még akkor is, ha emellett a sztori, meg a szereplők annyira nem nagy számok, hogy valszeg rá egy napra fogom az egészet elfelejteni, ahogy véget ért a sorozat. XD

        Ezzel a “csak kapcsold ki az agyadat és élvezd a cuccot” hozzáállással meg annyi a baj, hogy egy idő után akkor már a szart is megeszi az ember, hiszen kit érdekel, hogy milyen random inkonzisztens hülyeségeket lát a képernyőn, amíg mondjuk megkapja a heti adag moe jelenetét, vagy épp kardcsatáját (mert shounenekben is vannak iszonyú debil módon megírt darabok, hajjaj…). Érted, te is leálltál a Bleach-el tudtommal, mert Kubo már olyan szinten hajigált bele mindenféle random marhaságot, ami már téged is kiakasztott. (Más meg a mai napig tök jónak tartja és azzal érvel, ha valaki rámutat 1-1 hibájára, hogy “500+ chapteres mangáról van szó, írjál te is ilyen hosszút, aztán legyen hibátlan!!!444″….) Ergo neked is van egy ingerküszöböd, amit ha átlép az anime, borítod az asztalt és törlöd a francba, max arról van szó, hogy mivel minden embernek más az elvárása, ezért van, aki tovább tűri egy adott sorozat hülyeségeit, vagy jobban el bír viselni 1-1 idióta koncepciót. (Speciel a Blood Lad-től többen is kiakadtak, hogy micsoda túlerőltetett gagyiság lett az animéje, nekem meg olyan nagy bajom nem volt vele, sőt, a túlerőltetést viccesnek találtam. XD) Btw, én meg pont fordítva szedem/nézem az animéket. :D Shingekinél azzal kezdődik a vasárnap reggelem, hogy egyből kapom le az új epizódot, míg a Blood Lad/Monogatari/Free! hármasnál inkább ilyen “leszedem, ha eszembe jut és megnézem, ha majd lesz hozzá kedvem” stílusban kapom le őket, pedig elvileg ez utóbbi három lenne az “agykikapcsoló” sorozat nálam, szóval ja, változó a prioritásunk. XD (Apropó, az is milyen durva, hogy az elmúlt években annyi moelolis izé jött ki, hogy a Free! már üdítő változatosságnak számít, pedig ugyanaz a fanservice-shipping cucc, mint ami eddig ment, csak kislányokkal, de már pusztán a nemcsere hatására kiemelkedett némileg a tömegből, mert olyan egysíkú volt eddig a műfaj. ^^” Persze megint nem tudják, hogy hol kell abbahagyni, láttam, hogy az őszi szezonban már indul egy dettó ugyanilyen, csak úszósrácok helyett szemüveges srácokkal…)

        Az meg már tényleg csak az én egyéni szoc problémám, hogy anno azért kezdtem animét nézni, mert azt vettem észre, hogy ebben durvább témák vannak, itt bizony szereplők meg is hallhatnak, stb. Nem azért, hogy rajzolt sitcomokat bámuljak, mert akkor inkább előveszek valami amcsi élőszereplős sorozatot a témában, akik azért ebben még mindig jobbak. :) (Vagy ha már rajzolt sitcomok, minimum Rumiko szintjét érjük már el humorban és karakterekben, ha kérhetem.)

        “(Azt meg sem említem, amikkel több szezonos lemaradásban vagyok, a másfél szezonos Shingeki no Kyojin semmi, mintha lenne pár még tavalyról is.)”

        De várj, a másfél szezon neked hogy jött ki a Shingekinél, ha még most fut az első szezonja és az sem ért még véget? XD

    • kdanni szerint:

      Félre ne értsd, túlzottan nekem sem hiányzott, csak szimplán fura volt, hogy feltűnik a legvégén, láthatóan valami nagy harcból jőve és nulla magyarázatot kapunk arra, hogy éppen hol is volt, mit csinált, meg hol bujkált napokig.

      Nekem ez eszembe se jutott. :) Azaz bíztam annyira az íróban és rendezőben, hogy majd egyszer választ adnak rá, és még valami extrát is kapunk majd a nagy megvilágosodással. De ez is ízlés kérdése.
      Már párszor írtam, hogy az Air Gear olvasása közben vettem észre menyire szerem a katarzist. Mindenki sírt mennyire béna író O!G, miközben én meg kifejezetten élveztem, hogy csak 20-30 fejezetenként áll össze a sztori valami minimálisan értelmessé és összefüggővé.

      (Ugyan ez van a Bleach-el is, én szeretem Kubo írói húzásait, és mindig is konzisztensek tartottam mindent, és a utóbbi pár fejezetben ez be is igazolódott. Én azért dobtam a Bleachet mert nem bírtam, hogy azok a karakterek, akikre kíváncsi vagyok még off screen se tesznek semmi menő, azaz semmilyen, dolgot, pedig én még azzal is elégedett lettem volna. És ami tényleg a döntő volt, a hátterek hiánya. :D
      Egy félévre féltettem a sorozatot ezt megemésztettem, és azóta, “nem hivatalosan” követem a Bleachet mert a történetét szeretem. Egy kis összefoglaló mi is történik mostanában.)

      Ergo neked is van egy ingerküszöböd, amit ha átlép az anime, borítod az asztalt és törlöd a francba, max arról van szó, hogy mivel minden embernek más az elvárása, ezért van, aki tovább tűri egy adott sorozat hülyeségeit, vagy jobban el bír viselni 1-1 idióta koncepciót.

      Nekem hangulat kell. Ezt nem tudom megmagyarázni ezek leginkább érzések. :)
      A történet és karakterek mellékesek. Persze, ha egy jó hangulatú animében, (vagy más műfajban), ezek is meg vannak az extra jó, és szeretném azt hinni, ilyenek a kedvenc sorozataim.
      De ezek nem annyira fontosak. Pl. ott van a Fullmetal Alchemist, ahol nem igazán szeretem Ed-et és Al-t, jó a magyar szinkronjukkal, már jobban elviselem őket, Mustangot meg kifejezetten rühellem, szóval itt egy sorozat aminek, nem bírom a főszereplő gárdáját, de mégis az egyik kedvenc mangám.
      Viszont ugyan csak a FMA-ban a történet nagyon ott van, és ez a történet határozza meg a hangulatot, hogy Arakawa megmert húzni drasztikus lépéseket, hogy a kisebb karaktereknek is van nagy jelentőségük, hogy a véresen komoly történetbe tud humort vinni.
      Tehát akkor tényleg nem vagyok ízléstelen, csak teljesen mást keresek az animében, mint a nagy többség.

      Az animek igen csak át alakultak az elmúlt évtizedben, a célközönség az, aki éjjel 2-kor is hajlandó “mesét nézni”, és megveszi a kapcsolódó legelborultabb árukat.
      Hülyék lesznek a stúdiók értéket bele rakni.
      Ezt a helyzetet nem szabad elfogadni, vagy esetleg még szeretni is, de most mit lehet elenne tenni, főleg ha csak lekalózkodod a dolgokat. Én leginkább ezért nem szeretem hangosan kritizálni a jelenlegi állapotokat.

      Az meg már tényleg csak az én egyéni szoc problémám, hogy anno azért kezdtem animét nézni, mert azt vettem észre, hogy ebben durvább témák vannak, itt bizony szereplők meg is hallhatnak, stb.

      Nem akarok semmit bizonyítani vagy hasonló, de felsorolom, hogy a fent említett sorozatok közül melyikben haltak már meg emberek. A Senyuu.-t kihagyom, mert annak ellenére, hogy biztos halt már meg ott valaki, nem biztos, hogy halott is maradt.

      • Danganronpa
      • Uchouten Kazoku
      • Genei wo Kakeru Taiyou
      • Gatchaman Crowds
      • Uchuu Kyoudai
      • Mushibugyou
      • Toaru Kagaku no Railgun S
      • Inu to Hasami wa Tsukaiyou

      Lehet, hogy az anime halldoklik, de még mindig anime. :D

      De várj, a másfél szezon neked hogy jött ki a Shingekinél, ha még most fut az első szezonja és az sem ért még véget? XD

      Két szezonos anime tavasziban kezdődött, és még most nyáron is tart. A lemaradásom a teljes nyári szezon és, az előző szezon fele. :D
      Így az állítás folyton igaz lesz, ahogy halad előre a mostani szezon, mert nem nagyon tervezem folytatni, a mangával elvagyok.

  3. Titkos szerint:

    “Nekem ez eszembe se jutott. :) Azaz bíztam annyira az íróban és rendezőben, hogy majd egyszer választ adnak rá, és még valami extrát is kapunk majd a nagy megvilágosodással. De ez is ízlés kérdése.
    Már párszor írtam, hogy az Air Gear olvasása közben vettem észre menyire szerem a katarzist. Mindenki sírt mennyire béna író O!G, miközben én meg kifejezetten élveztem, hogy csak 20-30 fejezetenként áll össze a sztori valami minimálisan értelmessé és összefüggővé.”

    De ott legalább összeállt. ^^” A Monogatariban sokszor valami antiklimatikus izé az egésznek a vége, afféle Twilight-plot/harc. ^^” Az íróban meg már sajnos nem tudok bízni, szvsz egyre inkább érződik, hogy mindenféle erőltetett randomságot húz elő az agyából/seggéből, most a legújabb részben pl. már időutaznak is (WHAT?), mintha eddig nem lett volna elég gond pont azzal, hogy össze-vissza ugrál így is a sztori sokszor ebben az egy idősíkban is és egyre kevésbé képes a karaktereket “in-character” kategórián belül tartani. Bár nézzük a jó oldalát, végre történik valami. :D (Csak gondolom a Monogatari sorozat hagyományai szerint itt még egy időutazás is végnélküli és semmitmondó pofázások sorozatába fullad majd. ^^”) Szóval az O!G-féle írással nekem nem lenne bajom, de azért O!G-é egy összefüggő sztori volt, amiből azért kihozott valami endinget a végére (most függetlenül attól, hogy ahhoz képest, hogy milyen volt a cucc az elején, milyen lett a végére, meg hogy ilyeneket talált ki, hogy legyen Barack Obama az egyik supporting character…), a Monogatari viszont rövid arcokból áll, amik az elején még tán kapcsolódtak is egymáshoz valamilyen szinten, most viszont mintha már csak menne bele a sztori a nagy randomságba. Mint amikor egy animében kifogynak az eredeti manga vagy light novel materialból, ezért elkezdik nyomatni a filler arcokat, a gond csak az, hogy a Monogatarinál EZ is canon, amit jelenleg látunk… ^^”

    “(Ugyan ez van a Bleach-el is, én szeretem Kubo írói húzásait, és mindig is konzisztensek tartottam mindent, és a utóbbi pár fejezetben ez be is igazolódott. Én azért dobtam a Bleachet mert nem bírtam, hogy azok a karakterek, akikre kíváncsi vagyok még off screen se tesznek semmi menő, azaz semmilyen, dolgot, pedig én még azzal is elégedett lettem volna. És ami tényleg a döntő volt, a hátterek hiánya. :D
    Egy félévre féltettem a sorozatot ezt megemésztettem, és azóta, “nem hivatalosan” követem a Bleachet mert a történetét szeretem. Egy kis összefoglaló mi is történik mostanában.)”

    Akkor jó neked, Kubo egy ideje már hírhedtté vált arról, hogy ordít a mangájáról, hogy hétre-hétre találja ki, hogy épp mi történjen a következő fejezetben, nemritkán valami hihetetlenül WTF csavart dob be, amit aztán próbál beleerőszakolni az addigi világba, akár annak árán is, ha ezért korábban lefektetett tényeket kell felrúgni, átírni, esetleg “szabadon értelmezni”. Oké, még mindig nem egy Kishimoto (bár a fene tudja hová fajult, én a mostani “náci arcot” már végképp nem követem), de második helyre simán befér mellé, mint “tökrandom módon írok shounent” mangaka. Szóval én már azt sem igazán értem, hogy miért kell Ichigónál mindig ellőni, hogy az éppen aktuális ellenfél ereje benne is meglegyen és akkor ez még csak a jéghegy csúcsa. (De komolyan, indult a srác úgy, hogy ember, akiből Shinigami is lett, most meg már egy ember-shinigami-hollow-fullbring-quincy. Következő mi lesz, magical girl? XD) Az összefoglalót köszönöm, jobban szórakoztam rajta így, mint a mangán. XD Ami pozitívum, hogy végre elkezdtek hullani a jók is, kissé már unalmas volt, hogy ennyire védje őket a “plot-armor”, bár most gyanús nekem, hogy egy arc alatt ennyien haljanak meg (köztük fangirlcsapdák is, akik ugye komoly szempontok a manga olvasottságát tekintve… XD), nem lennék meglepve, ha végül valami nagy csoportos feltámadás lenne a lezárás.

    “Tehát akkor tényleg nem vagyok ízléstelen, csak teljesen mást keresek az animében, mint a nagy többség. ”

    Azt egy szóval sem mondtam, hogy ízléstelen lennél, azért is hoztam fel saját példákat, hogy bizony, nekem is vannak olyan sorozataim, amik a “közízlés” szerint eléggé megvetendő cuccok, viszont 1-2 elem miatt (karakter, hangulat, egyéb) mégis meg tudtak fogni. :) Amúgy az a vicc, hogy elvileg én is elsősorban hangulat alapján választok sorozatokat, viszont úgy tűnik, ez nálam nem elég, ha a szereplőgárda közül senki sem tud különösebben érdekelni, vagy ha nincs legalább egy közepes sztorija a sorozatnak, akkor nagy valószínűséggel unni fogom. Pl. ezekkel a slice of life-okkal pont az a bajom, hogy 90%-ban ugyanazokat a szereplőkliséket kapom, ugyanazzal a hangulattal “megfűszerezve”, sztori meg kb. nincs, vagy csak “alibi” gyanánt. ^^” Erre még akkor is ráun az ember pár év után, ha tegyük fel ez a kedvenc műfaja, viszont ha még ekkora szerencséje sincs, akkor meg főleg. (Btw, az FMA nekem is az egyik nagy kedvencem, sőt jelenleg a legjobb shounen, amit ismerek, mert bemutatta, hogy mit ki lehet hozni a műfajból, ha valaki komolyan nekifekszik a témának. Talán nem lenne gúnyolódás tárgya, meg szitokszó az, hogy “shounen”, ha több ilyen mangaka alkotna a műfajban, mint amilyen Arakawa.)

    “Az animek igen csak át alakultak az elmúlt évtizedben, a célközönség az, aki éjjel 2-kor is hajlandó “mesét nézni”, és megveszi a kapcsolódó legelborultabb árukat.
    Hülyék lesznek a stúdiók értéket bele rakni.
    Ezt a helyzetet nem szabad elfogadni, vagy esetleg még szeretni is, de most mit lehet elenne tenni, főleg ha csak lekalózkodod a dolgokat. Én leginkább ezért nem szeretem hangosan kritizálni a jelenlegi állapotokat.”

    Arra lennék kíváncsi, hogy vajon mikor alakult ez át ennyire? Hogy most már csak a fanservice-re és lolikra éhes otakuk igényeit igyekeznek egyre inkább kielégíteni, akiknek van ideje hajnali kettőkor mesét nézni? Mert otakuk régen is voltak, meg az éjszaka közepén menő animesorozatok is, a különbség az, hogy akkoriban valahogy nem az volt az elsődleges, hogy ők megkapják, amit követelnek és valahogy több stúdió meg rendező mutatott hajlandóságot arra, hogy alkossanak valamit, ami ha nem is egy élő művészeti alkotás, de legalább rendelkezik némi belefektetett önálló gondolattal, át akartak adni valami hangulatot, sztori, szereplőket, érted. Nem mondom, hogy ma már nincs ilyen anime, csak unalmas, hogy úgy kell keresni őket a “zavarosban” és jellemzően úgyis elnyomja őket 5-6 másik sorozat, amik XY-chan kawaii moe mindennapjairól szólnak. És még nem is mondom azt, hogy legyen minden anime egy EVA (bevallom, az már nekem is túl elvont XD), de mondjuk tudnám díjazni, ha esetleg évente jönne valami Trigun, amiben érdekes főhős és morális kérdések jelennek meg, vagy mondjuk egy Cowboy Bebop, ahol olyan atmoszférát teremtettek, hogy azóta is párját ritkítja a sorozat ebből a szempontból. És mondhatnék még sok példát és nem hiszem, hogy csak azért, mert ezeket régen láttam és “friss animésként minden nagyobbat üt”. (Főleg, hogy a CB-t pl. akkor láttam először, amikor az A+-on ment, és azért annál jóval korábban kezdtem animézni, a másik meg, hogy régi “nagy klasszikusok” közül is találtam már olyanokat, amikben eléggé csalódtam, szóval nem hiszem, hogy szimplán “oldfag” lennék, akinek minden jó, ami 2000 előtt készült és mindent fikáz, ami azután jött ki.) Aztán persze úgy tízévente talán egy “EVA” is beleférne a szórásba, nem baj az, ha az otakuk nem hülyülnek el annyira, hogy már a Shingeki sztoriját is zavarosnak és bonyolultnak találják, mert azért az már valahol ijesztő. ^^”

    “Nem akarok semmit bizonyítani vagy hasonló, de felsorolom, hogy a fent említett sorozatok közül melyikben haltak már meg emberek.”

    Mondjuk itt félreértettél, nem feltétlenül attól lesz komoly, vagy “értékelhető” számomra, ha meghal valaki, csak sok sorozat már azt sem nagyon meri bevállalni, pl. több ilyen lolis animénél is láttam, hogy XY-channak mondjuk leszakadt a karja (értsd: még meg sem halt, lehet nem is fog, pusztán bekapott egy durvább sérülést, ami erősebb, mint egy mezei pofon) és 2channerék már oda meg vissza vannak egyből, hogy “fúúú, apám, ez de dúúúrva!”, én meg csak forgatom a szememet, hogy szerintük EZ durva? Ergo ha manapság valamelyik sorozat még azt is be meri vállalni, hogy kinyírnak mondjuk egy főszereplőt, akkor ott már sanszos, hogy a készítők finoman szólva sem szarral gurigáznak. :D XD (Mert ma már sajnos ezt is necces meglépni, mármint hogy csak úgy kinyírjunk egy szereplőt, a mai napig csodálom, hogy pl. a TTGL-ben meg merték lépni azt, amit. Ha még nem láttad esetleg, nem lövöm le, de szvsz az egyik legjobb rendezői húzás volt és nem feltétlenül a halál miatt, hanem ahogy kivitelezték, amit a sztoriban okozott a dolog és ahogy fittyet mertek hányni az általános fanvéleményekre. Ilyenekből pl. többet el tudnék viselni más sorozatokban is.)

    “Lehet, hogy az anime halldoklik, de még mindig anime. :D”

    Persze, ez tény, meg szerencsére még azért évente 1-1 jó darab most is be-becsúszik, sőt, ahogy fentebb írtam, most egész jó évem van, igazából reménykedek is, hogy talán már a moe sem olyan kelendő, mint mondjuk öt éve, mert mintha egyre több olyan sztorival találkoztam volna az elmúlt 1-2 évben, amik vagy direkt ilyen szándékosan a klisékkel szembe menő darabok voltak, vagy pedig próbáltak valami relatíve eredeti ötlettel előállni, esetleg egy épkézláb történetet rakni az egész alá. Igazából “az anime halott” megállapítást egy kissé erősnek is találom (annak ellenére, hogy valóban nem egy fantól hallani XD), inkább csak úgy mondanám, hogy eléggé rossz irányba tartott mondjuk az utóbbi 5-10 évben, meg határozott lejtmenetet vett az egész “anime univerzum”, viszont mintha most próbálna némileg “visszább kapaszkodni”, szóval én azért bízok benne, hogy még megfordítható a folyamat. :)

    “Két szezonos anime tavasziban kezdődött, és még most nyáron is tart. A lemaradásom a teljes nyári szezon és, az előző szezon fele. :D
    Így az állítás folyton igaz lesz, ahogy halad előre a mostani szezon, mert nem nagyon tervezem folytatni, a mangával elvagyok.”

    Jaa, így oké, csak te az évszak szerinti szezonra gondoltál, én meg az epizódok szerintire és azért nem értettem, hogy ez hogy jött ki neked. XD (Mert ugye a Shingeki első szezonja az a 25 rész lesz, ami még idén végig lemegy majd és utána meglátjuk, hogy lesz-e úgy 2-3 év múlva második szezon. XD)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s